Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • Budapesti deklaráció a menekült gyermekek és fiatalok jogairól, egészségéről és jólétéről Nemzetközi Szociálpediátriai Társaság Budapest 2017....>> Magyar Gyermekorvosok Társasága hírei

    [ 2017.11.17. ]

  • MHEK II. Belosztály Endokrin Szakprofil szervezésében Budapest, Stefánia Palota - 2018. március 2-3. http://newinst.wix.com/endokrin2018 Tisztelt...>> Magyar Belgyógyász Társaság hírei

    [ 2017.11.17. ]

  • The 11th International Congress on Autoimmunity is the only meeting where you can learn about more than 80 autoimmune diseases from a variety of perspectives,...>> Magyar Reumatológusok Egyesülete hírei

    [ 2017.11.17. ]

  • "Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott november 14-én, a diabétesz világnapján, az Országgyűlés napirend előtti felszólalásában jelentette be,...>> Magyar Diabetes Társaság hírei

    [ 2017.11.17. ]

  • Időpont: 2017. december 13. 13:30Helyszín: Nyírő-OPAI (1135 Budapest, Lehel u. 59.)Előadó:...>> Magyar Pszichiátriai Társaság hírei

    [ 2017.11.17. ]

A(z) MTPT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Beszámoló a Magyar Tudományos Parkinson Társaság 2008. évi konferenciájáról
    [2008.07.04.] - MTPT - Hírkategória: Általános
    Társaságunk évi tudományos ülését május 30–31–én tartottuk a Hotel Thermalban a Margitszigeten.
    A konferencia mottója a European Brain Council „Fókuszban a Parkinson – kór” c. tanácskozásának az üzenete volt.

    „A központi idegrendszeri betegségek száma az egész világon, így Európában is drámaian növekszik. Nem véletlen, hogy „Az agy évtizede” után az Európa Unión belül létrehozták az „Európai Agy Tanács” - ot (European Brain Council). Egyik célkitűzésük az idegrendszeri betegségek előfordulásának és költségeinek a felmérése A költségek magukba foglalják a kórházi és ambuláns ellátást, a munkaképesség csökkenést, a korai nyugdíjazást is. Európa 28 országának (Európa Unió, valamint Izland, Norvégia és Svájc) mintegy 466 millió lakosából 127 millió ember (27%) szenved legalább egy idegrendszeri betegségben! Az agyi betegségek évi költsége Európában 386 billió €, és ennek az összegnek csak 1 %-át fordítják az idegrendszeri betegségek kutatására!
    Ahogy Európa országainak a lakossága öregszik, úgy lesz egyre égetőbb kérdés az idegrendszeri betegségben szenvedők ellátása.

    A Parkinson – kór , mint a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, jelentősége rohamosan nő, nemcsak egészségügyi, hanem szociális, társadalmi és gazdasági szempontból is. Prevalenciáját ma már 200 – 400 / 100 000 lakosra teszik, és 2040-re a betegszám megkétszereződését jósolják.

    Az Európai Agy Karta felhívja az Európai Unió országait:
    az idegrendszeri betegségek korai felismerésére, növekvő szociális és gazdasági terheinek elemzésére,
    az agyi betegségek tudatos és megértő társadalmi elfogadására, prevenciós programok kidolgozására,
    európai irányelvek kialakítására, kooperációra a tagállamok között az agyi betegségek ellátásában,
    elsőbbség biztosítására az agyi betegségek kutatásában nemzeti és Európa Uniós
    tervekben, a kutatók, orvosok, betegszervezetek és az ipar együttműködésének az erősítésére.

    Konferenciánkon egy órás szimpóziumot szerveztünk a fenti kérdések ismertetésére a négy alappillérre – betegellátás, betegszervezetek, kutatás és ipar – támaszkodva. Takáts Annamária ismertette a fenti adatokat, majd Fazekas András szólt a betegszervezetek jelentőségéről. Ismertette a Parkinson – betegek nemzetközileg elfogadott deklarációját, ami többek között a betegek korai diagnózishoz és a kezeléséhez való jogát is rögzíti. Klivényi Péter a kutatás mai helyzetéről, Szombathelyi Zsolt – a Richter Gedeon kutatási igazgatója - pedig arról beszélt, hogyan, mennyi idő alatt, milyen költségekkel lesz egy ígéretes molekulából gyógyszer.

    A konferencia fő témái az alábbiak voltak: funkcionális képalkotó vizsgálatok jelentősége, a Parkinson – kór nem motoros tünetei, neurológiai, psychiátriai és psychogén mozgászavaok., valamint a korszerű kezelés.

    Megtiszteltetés számunkra, hogy David Brooks professzor az idén harmadszor is elfogadta meghívásunkat. A világon egyedülálló vizsgálatairól számolt be: milyen nem-motoros, motoros és késői tüneteket követhetünk Parkinson – kórban megfelelő jelzőanyag használatával PET és SPECT vizsgálatokkal. Nemcsak a dopamin, hanem a szerotonin és a noradrenalin rendszerről is beszélt. Utóbbi jelentőségét kiemelte a Parkinson – kórban előforduló depresszióban a terápiás vonatkozásokkal együtt. Parkinson – kórban a depressziót apathia, fáradékonyság. közönyösség, indtékszegénység, feleslegesség-érzés jellemzi. A klinikai tünetek noradrenerg, nem szerotoninerg kezelést igényelnek.

    A továbbiakban csak néhány előadást emelünk ki random módon. A konferencia tartalmát és hangulatát így is tökéletesen visszaadják.
    A Parkinson - kór nem-motoros tüneteiről a nápolyi Paolo Barone professzor tartott referátumot. Ő a Parkinson – kórban előforduló depressziót és annak dopaminagonistával történő kezelését emelte ki.
    Szemléletes, színes előadásnak voltunk részesei, amikor Vértes Gabriella a psychogén mozgászavarokról beszélt. A pszichogén mozgászavar (PMZ) a pszichiátriai kórállapot része, a DSM-IV szerint szomatoform zavar, szimuláció, depresszió, szorongásos zavar és hisztrionikus személyiségzavar lehet. A szomatoform zavarokban a tüneteket nem tudatosan mímeli a beteg, hanem azok pszichológiai tényezők következményei. A feltáró hipnoterápia a pszichogén mozgászavarok kezelésében egyértelműen indokolt és eredményes. A javulás mértéke fordítottan arányos a tünetek fennállásának az idejével.
    A következő előadás (Csibri Éva) a psychitáriai kórképekben előforduló mozgászavarokról szólt számos video demonstrációval. A pszichiátriai betegségek pszichopatológai tünetek, kóros magatartásformák képében jelentkeznek, amin belül mozgászavarokkal is számolni kell. Az alapbetegséggel járó mozgásváltozásokon kívül felléphet a mozgás zavara farmakoterápia mellékhatásaként is. A kommunikáció mozgási csatornáin – pl. a gesztusok, a posturális közlések, a térköz tartása, az érintés, a mozgás stílusa – a lelki állapot is tükröződik. Az emberi mozgást pszichomotoriumnak nevezzük. A pszichomotorium két alapvető összetevője a motilitás és a motorika. A mozgás, a lelki állapot, a magatartás több szintű kapcsolatának feltárása elméleti és gyakorlati jelentőségű a diagnosztikában és a terápiában egyaránt. A mozgás - és a pszichiátriai betegségek kezelése mindkét (motoros és pszichés) szempontból megközelíthető. Mint speciális terápiás módszer, a mozgásterápia nemcsak az elsődleges mozgászavarokban, hanem számos pszichiátriai betegségben is alkalmazható.
    Dibó György és munkacsoportja érdekes kérdést vetett fel: Minden központi
    idegrendszert érintő neurológiai betegség hordozhat-e két fázist (ON-OFF jellegű)?
    A pécsi munkacsoport Aschermann Zsuzsanna vezetésével arra hívta fel a figyelmet, hogy a Wilson – kór gyakran psychiátriai tünetekkel kezdődik.

    Az első nap délutánjától a második nap végéig az új terápiás lehetőségeket tárgyaltuk. Középpontban a folyamatos dopaminerg stimuláció állt.. Pénteken délután a „Levodopa terápia 2008-ban” címmel vette kezdetét a terápiás rész a Novartis Szimpóziumon. A Parkinson – kór kezelésében a leghatékonyabb és legjobban tolerálható szer a mai napig a levodopa. A múltban a „csoda” volt, ma a kezelés „gold standard”-ja, a jövőben valószínűleg új arcát ismerjük meg perifériás farmakokinetikájának a megváltoztatásával.
    A levodopát – bár csökkentette a betegség mortalitását, javította a betegek életminőségét és életkilátását - sok tévhit és hit veszi körül. Mik ezek?
    Toxikus-e a levodopa emberben? Nem.
    A levodopa hatékonysága csökken a Parkinson – kór progressziójával: tévhit.
    Előrehaladott betegségben, motoros fluktuációban is hatékony a levodopa infúzióban, csökkenti az „off” időt, javítja a diszkinéziákat és a motoros fluktuációt. Ezt a megfigyelést támasztja alá Per Odin tapasztalata a jejunális levodopa infúzióval. Ez a kezelés súlyos motoros fluktuációval járó, előrehaladott Parkinson – kórban is hatásos.
    A folyamatos dopaminerg stimuláció elérhetőtapasz formában adott dopaminagonistával (rotigotin) is. Ezekről a tapasztalatairól számolt be Fornádi Ferenc. A rotigotin új, nem ergotamin származékú dopaminagonista, transzdermális tapasz formában alkalmazható, ami 24 órán át keresztül folyamatos felszívódást és plazmaszintet biztosít. Előnye nyelészavarban, májfunkciós és felszívódási zavarokban, műtéti előkészítésben és utókezelésben emelendő ki.
    A folyamatos dopmainerg stimuláció további, már hazánkba is elérhető új lehetősége a prolonged released formában adott ropinirol CR. A szer napi egyszeri adagban, egyszerű titrálással állítható be. Ez a forma stabil felszívódást biztosít, elkerüli a plazmaszint változásokat, a farmakokinetikai jellemzők egyenletesek lesznek, ami javítja a toleranciát és a hatékonyságot, és végül javítja a motoros fluktuációt. A betegek egyik napról a másikra átállíthatók / beállíthatók a PR formára titrálás nélkül. A gyakorlati teendőket Fazekas András ismertette.
    Folyamatos dopmainerg stimuláció jejunális levodop infúzióval. Csaknem 30 évvel ezelőtt beszámoltak már arról, hogy a levodopa folyamatos vérbe juttatása stabillá tette az előrehaladott Parkinson – betegek napi mozgásteljesítményét Az intrajejunális levodopa infúzió stabil plazmaszintet eredményez pozitív és negatív csúcsok nélkül.Úgy tűnik, a negatív plazma csúcsok/szintek elkerülésével kivédhető a diszkinézia és a fluktuáció, ezért ezt a nem fiziológiás állapotot kell elkerülni.
    Mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS): Parkinson – kórban a dopamin hiány a nucleus subthalamicus hiperaktivitását okozza. Ezt a hiperaktivitást lehet csökkenteni, megszakítani a mély agyi stimulációval, ami a motoros tünetek javulásához vezet. A mély agyi stimuláció nemcsak a dopamin igényt csökkenti, hanem a diszkinéziákat (50%-ban) és a motoros fluktuációt is javítja. Balás István az irodalmi adatok mnellett saját tapasztalatairól is beszámolt.
    A következőkben a második generációs MAO-B gátlót, a razagilint ismerhettük meg.
    A szimpózium előadói - akik ismertették a preklinikai és klinikai eredményeket (TEMPO, PRESTO, LARGO és ADAGGIO vizsgálat)- hangsúlyozták, hogy “nem drágább selegilinről”, hanem új molekuláról van szó. A razagilinnek nincs amfetamin metabolitja. Aminoindan metabolitja aktív, állatkísérletekben neuroprotektív. Tüneti hatását magyarázza az a tény, hogy tízszer hatékonyabb MAO.- B gátló, mint a selegilin. A LARGO vizsgálatban az on – off javításában olyan hatékony volt, mint az entacapon , valamint kedvező volt a “freezing od gait”-re is. Már a TEMPO vizsgálatban feltételezték betegség módosító hatását, ennek bizonyítéka lehet a most lezárult ADAGIO vizsgálat eredménye.
    A régen bevált, a Parkinson – kór kezelésében 1968 óta használt, ma egyetlen antiglutamat hatású amantadin ról Lajtos Júlia tartott lenyűgöző előadást ismertetve a legújabb receptor elméletet is.

    A konferencia – jövőben folytatandó – színfoltját adta “Az orovsi hipotézisek” szekció szombaton késő délután. A hallgatóság lelkes, a terem tele volt.
    A konferencia helyszíne, Huba Katalin háziasszony, Kovács Rózsa és a VIP Travel munkatársai és szponzoraink biztosították a magas szakmai munka mellett a kellemes kikpacsolódást is, immár hagyományosan. Mindez lehet a magyarázata annak, hogy eddig soha nem regisztráltak annyian, mint idén. 380 fő.


    dr. Takáts Annamária
    a Magyar Tudományos Parkinson Társasága
    vezetősége nevében

Vissza