|
|
|
|
Betegtájékoztató információk
| További információk a Parkinson-kórral kapcsolatos kutatásokról, eredményekről a Hírek rovatban, ezen belül az MTPT szakmai sajtófigyelés/Parkinson-kór linkre kattintva érhetők el.
(Az információk hitelességét nem tudjuk szavatolni.)
|
 | Huntington-kór | A Huntington-kór (HK) autoszomális dominánsan öröklődő neurodegeneratív betegség. George Huntington 1872-ben írta le először, mint önálló betegséget, elkülönítve az egyéb choreáktól, 1993-ban pedig sikerült identifikálni a betegség génjét.
Prevalenciája földrajzi megoszlást mutat. Magyarországon, a Nyugat-Európai országokban, Észak-Amerikában 1:10 000, Ázsiában, Afrikában, Finnországban lényegesen ritkábban fordul elő.
A betegség tünetei általában 40-45 éves kor körül manifesztálódnak és a progresszív lefolyás következtében 10-15 év múlva, intercurrens betegségek következtében vezetnek halálhoz. Ritkábban fiatalabb életkorban jelentkezik a kórkép, a juvenilis típus gyorsabb lefolyású, súlyosabb tünetekkel jár.
A klinikai képet három tünetcsoport uralja: motoros tünetek, psychopathológiai zavarok és cognitiv hanyatlás. A motoros tünetek a jellegzetes choreiform hyperkinesistől az akinetikus-rigoros syndromáig terjednek. A legkorábbi jel a szemmozgászavar, amit oro-facialis dyskinesis követ, majd a dyskinesis ráterjed a fej, nyak, törzs izmaira, a végtagokra, és kialakul a generalizált chorea. A chorea spontán jelentkező excessive, irreguláris mozgás, melynek intenzitása és amplitudója súlyosan károsítja a beteg mozgását, gátolja a munkavégzését és a szociális életét. A beteg járása lassú, merev, bizonytalan. A betegség végstádiumában a hyperkinesist bradykinesia, rigiditás és dystonia váltja fel.
A cognitiv hanyatlás már a betegség korai szakaszában észlelhető, frontalis típusú dementia. Fő tünetek a a memóriazavar, lelassult információ-feldolgozás, cognitiv inflexibilitás.
A személyiségváltozás szintén feltűnő. Gyanakvás, paranoiditás, irritáltság, impulzivitás, fáradhatatlanság jellemző. Csökken az önkontroll, dühkitörések, aggresszivitás jelentkezhet. Gyakori az alkoholizmus, öngyilkosság. Főleg a betegség elején gyakran kialakul depressio. A betegség későbbi szakaszában psychosis, hallucinatiok súlyosbíthatják a klinikai képet.
A klinikai tünetek neuropathológiai alapja a nucleus caudatus és corticalis atrophia, melynek eredményeként a HK betegek agya kisebb, mint az egészségeseké. A striatalis degeneratio foka korrelál a motoros és psychés tünetek súlyosságával. A striatum sejtjeit nem egyformán érinti a kórfolyamat. A közepes méretű projectios tüskés neuronok degenerálódnak, melyek efferenseket küldenek a globus pallidusba, és a substantia nigraba.
A betegség kialakulásáért felelős genetikai defectust 1993-ban fedezte fel a Huntington’ Disease Collaboration Research Group Bostonban, és ekkor közölték a Cell folyóiratban. A HK gén a 4p16.3 pozicióban található, Interesting Transcript 15 (IT 15) elnevezéssel. 210 kb hosszúságú, 67 exont tartalmaz. Az első exon 5’ végén az open reading frame-n belül van egy instabil, polymorph trinucleotid repeat (CAG) szakasz, melynek expansioja okozza a „gain of function” mutációt. Egészséges személyeknél a CAG ismétlődés száma 9-36 között váltakozik, medián: 19, ez még nem változtatja meg a gén functioját. A dinamikus mutáció következtében a CAG repeat szám megnő, 36-121 értékek közé, ami már a gén functióváltozását okozza. Van egy határzóna 36-39 CAG ismétlődés között, amikor nem lehet megmondani, hogy manifesztálódik-e a betegség a gén incomplett penetranciája miatt. Invers korreláció van a CAG ismétlődés száma és a betegség jelentkezésének időpontja, súlyossága, lefolyása között. Minél hosszabb a CAG repeat, annál hamarabb jelentkeznek a tünetek, súlyosabbak és gyorsabb lefolyású a betegség. Ez az anticipatio jelensége. Somaticus és gonadalis mozaicizmus is megfigyelhető, a CAG repeatszám legmagasabb a striatalis és corticalis neuronokban.
A trinucleotid repeat expansióval járó neurodegeneratív kórképek száma egyre nő, ezen belül a HK az egyik leggyakrabban előforduló betegség, ezért modellként is jól tanulmányozható. Az új típusú dinamikus mutatiot, mely a repeat expansiohoz vezet 1991-ben fedezték fel. Az expansiok mechanizmusát tekintve két csoportot lehet elkülöníteni. A Fragilis-X syndroma és a Friedreich ataxia esetében magas, több százas-ezres nagyságrendű trinucleotid repeatszám alakul ki, mely a gén kódoló régióján kívül van, és „loss of function” mutációt okoz. A kórképek másik csoportját, amiben az érintett gének kódoló régiójában CAG expansio fordul elő, polyglutamin betegségeknek nevezzük. A név onnan ered, hogy a CAG kodon glutamint kódol, és a géntermékben, a fehérjében polyglutamin szakasz jelenik meg a CAG repeat átíródása következtében. A polyglutamin betegségek pathomechanizmusának közös vonása, hogy a képződött fehérje polyglutamin szakasza miatt megváltozik a fehérje functioja. A térbeli szerkezet változása miatt ezek a fehérjék aggregátiora hajlamosak, zárványok képződéséhez vezetnek a neuronokban strukturálisan károsítva azokat, toxicus protein fragmentumok hasadnak le belőlük, amelyek a sejtmagba vándorolva a DNS expressioját megváltoztatják, illetve más proteinekhez kötődve megváltozik a fehérje-fehérje interactio a sejten belül, ami további metabolikus stresszt jelent. A dinamikus mutatio mechanizmusa, a repeat instabilitás kialakulása nem ismert. A DNS replikációja során bekövetkezett szál-törések kijavításakor a DNS polymerase enzim „megcsúszása” a repeat szekvenciáknál eredményezhet expansiot, és a hiba kijavításában résztvevő mismatch repair rendszer functiozavara is hozzájárul a mutáció létrejöttéhez. | | |
|
| Parkinson-kór | Parkinson kór
A Parkinson kór egy részben öröklődő, részben mindmáig tisztázatlan eredetű degeneratív idegrendszeri betegség, mely 100 000 ember közül 60-180 esetben fordul elő. A XX. század első negyedében egy speciális agyvelőgyulladás következtében szinte járványszerűen nőtt a tüneteket mutató betegek száma. 1983-ban számoltak be arról, hogy parkinsonizmus – ami tüneteiben azonos a Parkinson kórral, de kiváltó oka jól megfogható eltérés – alakult ki mérgező anyagokat is tartalmazó kábítószer élvezők között. Ezt a felfedezést ma is használja a tudományos kísérletekhez.
A betegség lényege az agy bizonyos körülhatárolt területeiben ( un. agytörzsi magvak, ezen belül a szubsztancia nigra) létrejött visszafordíthatalan idegsejt elfajulás, ahol az idegsejtek közti információ áttevődést a dopamin nevű anyag végzi. Kimutathatóan károsodik egy másik átvivő anyag az acetilkolin rendszere is. A tünetek megjelenéséért a dopamin / acetilkolin arányának eltolódása tehető felelőssé.
Az öröklött típusú Parkinson kór általában középkorúaknál már tüneteket mutat, sokszor csak az egyik oldali végtagokat érinti, először csak kisebb fokban, majd egyre erőteljesebben. A parkinsonismus vagy kiváltó ok pl. agyvelőgyulladás, szénmonoxid mérgezés, bizonyos gyógyszerek túladagolása miatt bármely életkorban elkezdődhet, illetve más agyi degeneratív betegséghez, pl. Alzheimer kór, érelmeszesedés társulhat, inkább a 60-65 feletti korosztályban.
Jellegzetes a beteg megjelenése, főként előrehaladottabb állapotban. Meglassult mozgás, beszéd és gondolkodás jellemzi, a lépések rövidek, csoszogóak, nagy problémát jelenthet egy küszöb átlépése, vagy veszélyessé válhat egy hirtelen megfordulás, mivel a beteg megszédülhet és eleshet, anélkül, hogy a normalis védekező reflexek megvédenék őt a sérülésektől. Az arcizmok sem működnek elég jól, a beteg mimikátlanná válik, érzelmi tompaság tükröződik az arcán, bőre kenőcsösen fénylővé válhat. Az izmok merevsége és az ebből adódó nehezített mozgás a törzshöz közeli izomokon kezdődik, de fokozatosan eléri a kisebb, végtagi izmokat is. Befolyásolt lesz az írás és a kézzel végzett finom mozgások, amit a megjelenő kézremegés tovább ront. A remegés érintheti a kezeket, lábakat és a fejet is. Ez utóbbit rikán, és önállóan sosem. A végtagok nyugalomban apró, gyors remegést mutatnak, de ez kezdetben még a célzott mozgásokat nem akadályozza nagy mértékben, pl. csésze felemelése és ivás.
A betegség kezelésében legfontosabb a csökkent dopamin szint emelése az agyban. Ezt nehéz megvalósítani, mivel a megfelelő előanyag, a levodopa az un. vér-agy gáton (a vérből nem juthatnak át bizonyos molekulák az agysejtek közé – az agy védelmi rendszere) csak kis mennyiségben jut át. Az átjutott levodopa dopaminná alakul és mintegy varázsütésszerűen elfújja a tüneteket. Ez azonban csak órákig tart, amíg az anyag le nem bomlik, itt szükséges újabb tabletta bevétele és kezdődik a folyamat előlről. A levodopa felfedezését és áldásos hatását megfilmesítve is láthatjuk az Ébredések című amerikai filmben Robin Williams főszereplésével. Sajnos ez a csodálatos hatás kb. 5 tünetmentes évet ad a betegnek átlagosan, majd a dopamin receptorok és raktárak további kiürülésével – a betegség megállíthatatlan előrehaladásának következtében – újra megjelennek a mozgási tünetek, melyeket egyre nehezebb befolyásolni. A levodopa adag emelésével súlyos mellékhatások jelentkezhetnek, akár a jótékony hatás megjelenése nélkül is. Az utóbbi évben már hazánkban is van egy olyan szer, amit a levodopa mellé adagolva ismét nagyobb fokú hatást érhetünk el, ennek a levodopa lebontását gátló anyagnak segítségével. Ez további jobb mozgásteljesítményt nyújthat a betegeknek. Több más mechanizmussal működő gyógyszer is forgalomban van, mely az idegsejtek elöregedését, a toxikus folyamatokat lassítja. Fontos a rendszeres és pszichoterápiásan vezetett ideggyógyászati gondozás, mivel a betegek 40 %-ánál depresszió társul a tünetekhez, melyet szintén kezelni szükséges.
| | |
|
| Wilson-kór | A Wilson-kór bár ritka, azonban a neurológusok és belgyógyászok körében jól ismert, autoszóm recesszív módon öröklődő betegség. Hátterében a réz-metabolizmus genetikailag determinált zavara áll. A klinikai tünetek a szervezetben felhalmozódó réznek a parenchymás szervekben, elsősorban az agyban, májban való lerakódásából adódnak. Amennyiben a betegség gyanúja felmerült, a laboratóriumi vizsgálatok segítségével a diagnózis könnyen felállítható, azonban tekintettel arra, hogy a tünetek nem specifikusak, a korrekt diagnózis akár hosszú időn át rejtve maradhat. A betegek a réznek a szervezetből való kiürülését elősegítő gyógyszerelést kell, hogy kapjanak egész életükön át, természetesen rendszeres neurológiai és belgyógyászati ellenőrzés mellett.
| | |
|
|
|
|
|
|
